| Megjegyzés: | Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=cjo-AAAAYAAJ |
| Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam |
Testamentum
BENEDEK ELEK
*
BUDAPEST, 1896
Singer és Wolfnerkiadása
CORVINA irodalmi ésnyomdai részvénytársaság
Budapest, Révay-utcza 14.
Megirom már most a végrendeletemet, fiam. Ne félj, még nemakarok meghalni. Szeretnék élni bár még annyi esztendőt, a mennyiteddig éltem. Szeretném megérni bár azt a pillanatot, melybenszárnyadra eresztlek. Ha kisebb testvéreid szárnyrakelését ismegérhetném, Istennek különös kegyelmét látnám e nagyjótéteményben. De nem is merek reményleni ennyi jót. -8-
Pedig, mikor e sorokat irom, a legszebb férfikorban vagyok. Teleélet- és munkakedvvel. Szeretném, ha száz kezem volna, hogydolgozhatnám sokat, megmérhetetlen sokat. De vannak napok (eleintecsak pillanatok, később órák, most már napok), mikor lelkemrenehezedik valami megmagyarázhatatlan, sejtelmes borongás, s a kétkezemet is sokallom; a mikor sötétnek, hidegnek látom az egészvilágot; a mikor csak egyetlenegy gondolatom van: a halál. A halál,mely orozva lep meg. Talán épp abban a pillanatban rántja kikezemből a tollat, mikor áradozó szivvel irom: de szép az élet, óde szép!
Az élet semmilyen körülményei közt nem értem magam gyávaságon,fiam. De a haláltól félek, a halállal szemben -9- megdöbbentőengyáva vagyok. Néha megesik, hogy, menvén az utczán, a szívemelszorúl, s mintha egy láthatatlan kéz megmarkolná kegyetlenül:fájdalmasan vonaglik. Tudom, hogy nincsen szívbajom, s én mégismegreszketek egész valómban. Istenem, ha meghalok itt, az utczán,messze tőled, tőletek, egy búcsuszó, egy búcsucsók nélkül!
Ép hát csak megirom a végrendeletemet, fiam. Majd elolvasod, hanagy leszel. Ha öreg kort érek, talán ki is pótolom, élőszóval vagyirással, ahogy lehet.
Vagyonról nem kell rendelkeznem. Az nincs. Nem is lesz. Egy párkönyv, amit irtam és irok még talán, amelyek második kiadástsohasem érnek, nyilván azért, mert elsőt sem kellett volna-10- érniök: ez a te örökséged. Jó magyaránmondva: „hat ökörnek kötele, három vasvilla nyele“. De ez téged nebúsítson, fiam. Voltak ugyan rövid időszakok az én éle