Rákosi ViktorMunkái
ii. kötet
GALAMBOS PÁLNAPLÓJA
–
JOBBADÁN AMERIKÁBAN
Rákosi Viktor Munkái
II
GALAMBOS PÁLNAPLÓJA
–
JOBBADÁN AMERIKÁBAN
BUDAPESTMDCCCCIII
VIII., ÜLLŐI-ÚT18. SZÁM.
RÉVAITESTVÉREK
IRODALMI INTÉZETR.-T.
Rákosi Viktor
GALAMBOS PÁL NAPLÓJA
–
JOBBADÁN AMERIKÁBAN
BUDAPESTMDCCCCIII
VIII., ÜLLŐI-ÚT18. SZÁM.
RÉVAITESTVÉREK
IRODALMI INTÉZETR.-T.
AZ ÖSSZES JOGOKFENTARTÁSÁVAL
BUDAPESTI HIRLAPNYOMDÁJA
MONTE-CARLO.
Arra neveltek a szüleim, hogy költsek és nem arra, hogykeressek. El is költöttem mindent, a mit rám hagytak, urasan,előkelőn. Egy reggel aztán öreg inasom, a ki mindig ismerte vagyoniviszonyaimat, igy szólt:
– Urfi, összes pénzünk ezer forint.
– Akkor majd kölcsön veszünk.
– Hitelünk is kimerült már. Nem kapunk mi már széles e hazábanegy krajcárt sem.
– Hát mit csináljunk, Mihály gazda?
– Nekem van egy gondolatom, urfi. Váljunk el. Én megyek haza, afalumba. Maga meg világgá bujdosik, elmegy olyan országba, a holnem ismerik, a hol tehát megpróbálhat dolgozni.
– Mondasz valamit öreg, utolsó barátom. Hol az az ezerforint?
– Azt nem adom oda urfi, csak mikor már felült a vonatra.
– Nem bizol bennem?
– Nem. Én itthon eladom a butorokat, a képeket, a szobrokat sabból kifizetem a becsületbeli adósságait. Föl vannak nálamjegyezve. De az urfi menjen el innen. -2- Itthon márnem lehet más emberré. Nem járhat a villamoson olyan utcákon, amelyeken eddig számozatlan fiakkeren robogott.
– Igazad van. Olyan bölcs vagy, mint egy arab kalifa.Kinevetnének, lenéznének, sajnálkoznának fölöttem. Utazom.
Fölmentem Bécsbe és felültem a nizzai direkt luxusvonatra.Zsebemben ezer forinttal megérkeztem Monte-Carloba. Itt akartam ujéletet kezdeni.
Valamelyik görög (vagy talán francia?) bölcs mondja, hogy aszerencsét sohse éri utól az, a ki kergeti. Ez rajtam isbeteljesedett. Egy darabig csak tanulmányokat tenni jártam ajátékbarlangba, aztán megállapitottam a szisztémámat s játszanikezdtem.
Nagy tét állt. Ha nyerek, maradok ur, ha vesztek, megyekAmerikába hotelszolgának.
A sors nem akarta mindjárt, hogy hotelszolga legyek. A szerencsekacérkodott, flirtelt velem. Rám mosolygott, a hajamat simogatta, alábamat nyomogatta – de mikor én a biztatásra, mint afféle ügyetlenudvarló, merészebb lettem, hátat forditott.
Egy este vagyonom lement tiz napoleonra. Visszamentem Nizzáb