A
MAGYAR NÉPKÖLTÉS
GYÖNGYEI

*

A LEGSZEBB NÉPDALOKGYÜJTEMÉNYE

ÖSSZEÁLLITOTTA

BENEDEK ELEK

BUDAPEST

AZ ATHENAEUM R. TÁRS.KIADÁSA

1896

Budapest, 1896. AzAthenaeum r. társ. könyvny.

III.

Az olvasónak.

Nincs e földön nép, melynek dalköltése gazdagabb és szebb volnaa magyarénál. De mindjárt hozzá kell tennem azt is, hogy aligha vanművelt nemzet, mely kevésbé volna ismerős a maga népének aköltésével, mint a magyar. Népköltési gyüjteményeink szép számmalvannak, de a nagyközönség azokat nem ismeri. Költőink is –tisztelet a kevés számú kivételnek – nem ismerik a magyarnépköltést. Legalább műveiken nem látszik meg, hogy időnként anépköltés üdítő, erősítő forrásához fordulnának. A nagyközönségetnem tudom hibáztatni a látszólagos közönyért. Kevés embernek vanpénze arra, hogy megszerezze összes népköltési gyűjteményeinket sha megszerezné is, nehezen nyerhetne tiszta képet a népköltés igaziértékéről; egy igazán szép dalnak a hatását tiz-husz utánakövetkező, éppenséggel nem költői becsű dal zavarná meg. És eztermészetes, mert gyűjtőink a népköltés termékeinek IV.összegyűjtésénél nem a nagy közönségre gondoltak. Jóformán mindentfölszedtek, ami a néptől való, egyik-másik e tekintetben túlságbais csapott s igy a mi népköltési gyűjteményeinknek első sorban atudósok és költők vehetnék hasznát. Ha vennék. A nyelvtudósokra nemis lehet panasz, a költőkre annál nagyobb. Megkárositották nemcsakmagukat, de a közönséget is.

Ebből a néhány előrebocsátott sorból a figyelmes olvasó nyilvánlátja már, hogy mely czélt akarok szolgálni e könyvemmel:könnyiteni akarok a nagyközönség dolgán, meg a poétákén is. Amennyire én meg tudtam itélni, a magyar népköltés gyöngyeitválogattam össze. Azokat, melyeknek igazi költői becsük van.Azokat, melyek egy valódi költő műveinek hatását teszik azolvasóra. A melyek nem kérnek elnézést az olvasótól: nézd elfogyatkozásaimat, hisz az együgyü nép lelkéből fakadtam.

Valamint egy költő műveinek legjavával igyekszik a nagyközönségelé lépni, azonképpen a nép is e könyvben költésének a legjavávallép elétek. Képzeljétek, hogy e könyvnek minden dala egy szivnek ésegy elmének a műve. Fel is hivom a figyelmet különösen V. a Kesergőszerelem-re, melyet úgy igyekeztem összeállitani, hogy egyszerető sziv kesergésének tessék az egész cziklus. Egy szerető szivkesergi el itt boldogtalan szerelmét, nagy búját, bánatát, csak azutolsó dalban csillan fel a boldogság reménye, mely valósággá válikaztán a következő cziklusban: a Boldog